A héten rájöttem valamire. Igazából jól érzem magam a bőrömben. Kell-e nekem egyáltalán többet fogyni? Mikor még elkezdtem az egészet, akkor olyan kellemetlenségektől akartam megszabadulni, amik a nagy súllyal járnak. Persze még 71 kg-osan sem voltam elhízva, de nap végére már nagyon fájtak a lábaim, nehezen szedtem a lépcsőket, a karomnál és a lábamnál állandóan kidörzsölődött a bőr, mivel sokszor túlettem magam állandóan fájt a hasam. Mire elértem a mostani súlyomat ezek a dolgok megszűntek. Nem fáj a lábam, a lépcsőzés egyáltalán nem esik nehezemre, energikus lettem és napról napra egyre jobban érzem magam. Hetente egyszer jógázom és elég aktívan élek. Sokat sétálok, táncolok (rázókendővel tök jól lehet babát szórakoztatni:)), intimtornát naponta csinálom. (Reggeli mérés során 61,9 a mostani súlyom, ami egyébként az utóbbi két hétben 61 és 63 között ingadozott.) A terhesség előtti nadrágjaim már feljönnek és pár régi felsőt is tudok már hordani.

Szóval most elégedett vagyok. Persze ez nem azt jelenti, hogy mától már semmire nem figyelek. Mert a testem jelzéseire kell figyelnem, ha ezt a jó állapotot szeretném megőrizni. Úgyhogy ezennel befejezem a "fogyást", már ha a testem is úgy gondolja. A hónapok végén azért írom, hogy mi történik. A táplálkozásom sokat nem változik mennyiségileg, viszont most már a gluténtartalmú dolgokat tudom enni, illetve elkezdtem visszavezetni a tejes ételeket is. Így megint mindent ehetek, ami nagy szabadságot ad. Ezért is lesz jó az "utánkövetés", hogy látom, hogy merre változik a súlyom, ha változik.

Összességében elégedett vagyok, viszonylag gyorsan sikerült leadni azt a pár kilót, ami nagyon zavart, minimális változtatásokkal, úgy hogy a szoptatás és a baba sem sínylette meg. Így mindenki nyert, pont ahogy szerettem volna. :)