Mostanában nagyon nagy aktualitása van számomra ennek a témának, pláne amikor én is visszaesek az önutálatba. Szinte azonnal tapasztalom áldásos hatásait. :)

A minap rábukkantam egy videóra, ami az egyik híres modellel készült. Általában nem szeretem a modellek hozzáállását a testhez, de ez most valahogy más volt. Érdekes volt számomra azért, mert egy fontos dologra hívta fel a figyelmem, amit szeretnék veletek megosztani.

A részlet így hangzik: "There is lot of energy in this body. I can run, I can surf, I can do yoga, I can go out and dance, I can work, I can play with my daughter. It's very energetic. My body means life to me." (Magyarra fordítva: "Ebben a testben sok energia van. Tudok vele futni, szörfölni, jógázni, szórakozni és táncolni, dolgozni, játszani a lányommal. Nagyon energikus. A testem számomra az életet jelenti.")

Nagyon elgondolkodtató volt számomra ez a hozzáállás. Így is lehet hozzáállni a saját testünkhöz? Amikor meghallottam ezt a részletet, első hallásra kicsit dühítő volt. Elkezdtek azok a gondolatok kavarogni a fejemben, hogy könnyű annak, aki egészséges, vékony és sikeres. A legtöbb embernek a teste nem az életet jelenti, hanem a szenvedést, börtönt, ahonnan ki akar szabadulni. Elcsigázott a napi teendők elvégzése után, nem hogy kedve, de energiája sincs semmire. Így mit érez a teste felől? Nincs energiája, nem az történik, amit szeretne. Szeretne egészséges, vékony, gazdag,sikeres, boldog lenni, de a körülmények nem megfelelőek.

Mi ennek a következménye? Boldogtalanok vagyunk, nem szeretünk a testünkben lenni, menekülünk a szenvedés elől, ami úgy tűnik sosem ér véget. De vajon mi volt előbb? A tyúk vagy a tojás? Először lett a testünk beteg, életünk boldogtalan és azután jöttek az önutálat gondolatai, vagy éppen fordítva történt? Nem gondoltunk úgy magunkra, mint értékes emberi lények, utáltuk magunkat a tökéletlenségeinkért és ezt meg akarva változtatni egyre boldogtalanabbak lettünk?

Szerintem az utóbbi az igazság. Önutálattal olyan dolgokat teremtünk magunknak, amik ezzel a valósággal rezonálnak, attól függetlenül, hogy milyen életterületen tesszük ezt. Lehet, hogy boldogok vagyunk a párkapcsolatban, de sikertelenek az egészségünket érintő kérdésekben. Mindenki életében vannak olyan dolgok, amik működnek. Siker a munkában, boldog család, kikezdhetetlen egészség, jó barátok, egy nekünk kedves hobbi, amik boldoggá tesznek minket. A recept a következő: nézd azokat a területeket, amik jól működnek. Erőlteted őket? Rossz gondolataid vannak, mikor rájuk gondolsz? Ha igazán szereted őket, akkor nem hiszem. Miért ne lehetne az életed nem működő területein ezt a tudást alkalmazni? Egy próbát szerintem megér.

Kicsit ugyan eltértem a fogyókúrától, de itt is ez a lényeg. Hogy gondolsz a testedre? Kolonc, amitől meg kellene szabadulni, nincs energia benne, nem szeretetre méltó? Ha így van, szinte biztos, hogy egészségügyi problémával, túlsúllyal, rossz szokásokkal küszködsz és ezt ráfogod a körülményekre. Milyen lenne, ha ezek a problémák most azonnal megszűnnének? Milyen gondolataid lennének a testedről? Képes lennél-e szeretni? Képes lennél-e a testedre, mint az élet forrására gondolni? Ha rosszul érzed magad, az is tapasztalat. Annak a tapasztalata, hogy nem szeretettel gondoltál magadra. De a jó hír, hogy ezt bármelyik pillanatban meg tudod változtatni. Ha szokásoddá teszed, hogy szeretettel gondolj magadra, a rossz körülmények is meg fognak változni, hiszen már nem rezonálsz velük.

Nem működnek a fogyókúrák? Ezen nem sok csodálkozni való van, hiszen azért kezdted el, mert nem vagy elégedett a testeddel. Minden nap azzal kelsz, hogy már csak pár hónap, nap és végre el tudod fogadni magad, boldog leszel. Viszont a fogyás folyamatát szenvedéssel telinek érzed. Mi történik, ha az egészet megfordítjuk? Látjuk, hogy elhíztunk, érzékeljük, hogy ez bizony probléma. Elfogadjuk a jelen pillanatot és tudjuk, ha szeretjük a testünket, nem töltjük tele felesleges szeméttel. Ha folyamatosan gyakoroljuk az elfogadást és figyelünk arra, mi az, amit szeretne a testünk, csodával határos módon meg tud indulni a fogyás. És minden nap arra kelünk, hogy egyre jobban érezzük magunkat. Nem hangzik jobban?